791. Tálcás vagy tubusos darált hús a környezetbarátabb?

A kérdést legpontosabban az LCA (vagyis életciklus elemzés) válaszolhatja meg. És a válasz igencsak meglepő, ha minden direkt és indirekt hatást figyelembe veszünk!

A csomagolás környezetkárosító hatása ellentmondásos, mert direkt és indirekt hatással van a környezet(é)re. Egyrészről a csomagolás egyételműen káros a környezetre (ez jellemzően a direkt hatás), hiszen a csomagolási hulladékkal kapcsolatos környezeti problémák látványosak és az elmúlt időszakban egyre súlyosabbá váltak (lásd ezt az 50 éves tejeszacskót). De a csomagolás védelmi funkciója pozitívan is befolyásolja a környezetet, segítségével többek között az élelmiszerpazarlás csökken és a termék szállítása is könnyebbé válik - ez pedig az indirekt hatás.

A környezetvédők, kutatások és a jogalkotók a csomagolás negatív direkt hatására koncentráltak eddig. Azonban a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a csomagolás leginkább egy kétélű fegyver: igaz, hogy a széthagyott csomagolási hulladék nagyon káros, de megfelelő csomagolás nélkül az élelmiszerpazarlás még komolyabb környezeti problémát jelent.

Az életciklus-értékelés (LCA) ennek a bonyolult hatásrendszernek a kiszámítására alkalmas. Segítségével a csomagolt élelmiszerek teljes környezeti terhelésének elemzése lehetséges, beleérve a csomagolásokat is. Ezért érdemes végigvenni, hogy az életciklus elemzések milyen következtetésekre jutottak a csomagolásokkal kapcsolatban, vagyis milyen direkt és indirekt előnyei, hátrányai, kára és haszna van a csomagolásoknak.

Csomagolás közvetlen hatása a környezetre

A csomagolás közvetlen környezeti hatása az elsődleges, másodlagos és harmadlagos csomagoláshoz használt csomagolóanyagok gyártásának, szállításának és végkezelésének hatásából tevődik össze. Összefoglaló tanulmányok arra az általános következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedési potenciál szempontjából a csomagolási hulladék relatív hozzájárulása a környezetszennyezéshez nem haladja meg a 10%-ot (ami arány nagyban függ a hulladékgazdálkodási folyamatoktól és a potenciálisan visszanyert anyagoktól és/vagy energiától is).

Fontos kiemelni a direkt hatások kapcsán, hogy a környezetterhelése a csomagolásoknak relatíve eltér termékkategóriánként (PREI-packaging relative environmental impact). Például egy kevésbé környezetszennyező összetevőkkel rendelkező termékeknél (pl. üdítők) a csomagolás környezeti szennyezése jelentősnek mondható, vagyis a termék káros környezeti hatásáért ebben a termékkategóriában a csomagolásgyártás a fő felelős. Ezzel szemben a nagy környezetszennyező összetevőket tartalmazó termékeknél (pl. sajt), a csomagolás relatív hozzájárulása az általános környezeti hatáshoz kicsinek mondható. Éppen ezért azon termékkategóriáknál, ahol a csomagolás nagyobb relatív arányt képvisel a környezeti terhelésből, ott érdemes leginkább környezetbarátabb csomagolási alternatívában gondolkodni.

A csomagolás közvetett hatása a környezetre

A direkt hatás mellett a csomagolás közvetetten is befolyásolja a környezetet. Ez az a hatás, amelyet a csomagolás a benne lévő termék (pl. élelmiszer) életciklusára gyakorol, és amitől a termék kisebb vagy nagyobb terhelést jelent a környezetére.

Ezen indirekt hatások közül az első és legfontosabb az élelmiszer pazarlásra való közvetett hatása. Egy ideális világban a csomagolási hulladék lenne az egyetlen hulladék, amelyről az élelmiszer életciklusának végén gondoskodni kellene. Azonban a valóságban a világszerte előállított élelmiszerek körülbelül egyharmadát a fogyasztás előtt elveszítik.

Számos élelmiszer esetében a csomagolás közvetlenül befolyásolja az élelmiszer-hulladék mennyiségét a forgalmazásban, a kiskereskedelemben és a fogyasztók otthonában is. Több tanulmány kimutatta, hogy bizonyos termékek esetében a csökkent élelmiszer-pazarlás környezeti előnye meghaladja a további csomagolóanyagok használatának környezeti hatásait.

Emellett meg kell említeni a csomagolás hatását a szállításra és szállítási hatékonyságra, vagyis a termék környezeti terhelését a gyártótól a kiskereskedelemig történő szállítás közben. Ez általában alacsony mértékű a legtöbb termékkategóriában, habár vannak olyan termékek, ahol a közlekedés szempontjából hatékonyabb csomagolási megoldások használata jelentős környezeti javulást eredményezhet. Egy olívaolaj-csomagolás LCA elemzése azt mutatta, hogy az üvegpalackok előnyösebbek a helyi forgalmazáshoz, míg a bádoglemezes (alu) dobozok viszont jobbak a távolsági forgalmazáshoz. Ez a borok esetében méginkább igaz.

További indirekt szempontok a termék felhasználásához kapcsolódnak, vagyis ahogy a termékek felhasználási módjára hatással van a csomagolás. Például a hűtött élelmiszer tárolása az élelmiszer-életciklus fontos tényezője és a csomagolás közvetett módon befolyásolhatja ezt. Ha egy csomagolás miatt nem kell például hűteni a terméket, az jelentős javulást eredményez a környezetterhelés szemponjából.

A csomagolás továbbá befolyásolja a választott ételkészítési technológiát (pl. mikrohullámú sütő vagy elektromos tűzhely) is, ami szintén az energiafelhasználásra van hatással. A csomagolás meghatározza a termék adagolását is, ami szintén több, vagy kevesebb kidobott élelmiszert eredményezhet. De a csomagolás a maradék étel mennyiségét máshogy is befolyásolja: ha a tartó nem üríthető ki könnyedén, több maradék élelmiszer ragad bent, ezzel ellehetetlenítve a csomagolási anyag újrafelhasználását az élelmiszerpazarlás mellett.

Végül a csomagolás anyaga, designja és a tájékoztató információ is befolyásolják a fogyasztói élelmiszerkezelést, és a szelektív hulladékgyűjtést.

Most melyik legyen - tubus vagy tálca?

A fenti két hatás - a direkt és indirekt - szemléltetésére egy kiváló példát mutat be egy tanulmány, ahol a darált hús két különböző csomagolását - egy tubust és egy tálcát - hasonlítottak össze.

Az eredmények azt mutatják, hogy a tubus a jobb környezeti alternatíva, ha csak a közvetlen hatásokat vesszük figyelembe, hiszen könnyebb és kevesebb alapanyagból készül. Ha azonban az összehasonlításban közvetett hatások és a felhasználói viselkedés is szerepel, akkor viszont a tálca a jobb alternatíva a magasabb újrafeldolgozási arány és az ürítési folyamat alatt keletkező kevesebb élelmiszer pazarlás miatt. Például a tubus esetében akár 10g hús is kidobásra kerül! Ráadásul a tubus csomagolást a fogyasztók kevésbé mossák ki, hanem inkább a kommuniálisba dobják. Ellentétben a tálcával, ami nagyon sok hulladéknak tűnik, de kevesebb terméket pazarol és többször kerül a szelektív kukába. A szerzők hozzáteszik még, hogy egy jól működő hulladékkezelési infrastruktúrával rendelkező országban, mely kevés van a világon, a tubus újra megérné.

Vagyis a példa azt mutatja, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy melyik csomagolás a jobb, meg kell mérni (lehetőleg LCA-val), és nem csak a direkt, hanem az indirekt hatásokat is figyelembe kell venni az elemzés során. Ennek a szemléletmódnak az elsajátítása nem csak a fogyasztók részéről lenne hasznos, de a döntéshozók is tanulhatnának az LCA elemzésekből.

Hogyan csökkenthető a csomagolás környezetterhelése?

Végül érdemes azt is áttekinteni, hogy az LCA-k alapján mit kell(ene) tenni, hogy a csomagolás által okozott környezetterhelés csökkenjen. A tanulmányok a következőket javasolják:

Közvetlen környezeti hatás minimalizálása:

  • Csomagolás alapanyagának cseréje
  • Felhasznált csomagolóanyag mennyiségének csökkentése
  • Csomagolóanyagok újrahasznosított tartalmának növelése
  • Energiatakarékosabb folyamatokra való váltás a csomagolás kialakításakor és gyártáskor
  • Csomagolóanyag-beszállítók gondos kiválasztása
  • Csomagolás nélküli termékek arányának növelése
  • Újrafelhasználható másodlagos csomagolás használata
  • Közlekedéshatékonyabb csomagolások használata

Közvetett környezeti hatás minimalizálása:

  • Olyan csomagolás kialakítása, amely meghosszabbítja a termék eltarthatóságát
  • Fogyasztói igényeknek megfelelő méretű csomagolás kialakítása
  • Könnyen üríthető és kényelmes használatú csomagolás kialakítása
  • Csomagolás újrafelhasználásának és újrahasználatának elősegítése
  • Visszaváltható csomagolásra váltás
  • Biológiailag lebontható/ komposztálható csomagolás használata (azért is, mivel a csomagolásokat és az élelmiszer hulladékot gyakran együtt dobják ki)

Összefoglalásképpen

Összességében tehát elondhatjuk, hogy habár a csomagolás önmagában negatív hatással van a környezetre (direkt hatás), de közvetlenül számtalan módon mégis pozitívan befolyásolhatja a környezetterhelést (indirek hatás). Vagyis fontos tudomásul venni azt a tényt, hogy az csomagolások környezeti értékelése nem csupán a csomagolóanyagok gyártását és hulladékkezelését jelenti, hanem például a fogyasztók szelektív hulladékgyűjtési hajlandóságát és a termékélettartam növekedést is. A fenti példából (tubus vs. tálca) jól látható, hogy nem bölcs a csomagolásokat kizárólagosan az alapanyaguk és az újrafeldolgozási arányuk alapján kategorizálni, mert ettől jóval komplexebb hatással van a környezetre.

A környezeti terhelés megállapítása egy összetett folyamat, amibe a fogyasztók viselkedése és szokásai is beleszámítanak és amire jelenlegi tudásunk szerint egy LCA a leginkább alkalmas. Így érdemes azt alkalmazni minden olyan vállalatnak, aki valóban környezetbarát csomagolást akar a piacra bevezetni.