A Coca-Cola tájékoztató kampányt indított a csomagolási alapanyagok értékéről és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. Vajon, mit szól ehhez az internet népe? A kutatás alapján úgy tűnik, hogy leginkább hibáztatnak céget, fogyasztót és a rendszert, de azért néha javaslatot is tesznek.

Nincs mese, minden cégnek zöldülni kell. A nagyobb márkák még kommunikációs, tájékoztató kampányt is indítanak a környezetvédelmi vállalásokkal összhangban. Így tett a Coca-Cola is a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán

A Coca‑Cola folyamatosan dolgozik a megoldáson is: fenntarthatósági vállalásai között szerepel, hogy az egész világon csökkenti a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET palackja felerészben már újrahasznosított műanyagból lesz. Emellett fogyasztóit is környezettudatosságra biztatja, a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő országos kampánya keretében értékes nyereményekkel és praktikus tudnivalókkal lehetnek gazdagabbak a résztvevők. [...] A Coca‑Cola tisztában van vele, hogy része a problémának, éppen ezért a megoldásnak is részese szeretne lenni. Ezért vállalja a Hulladékmentes Világ stratégiájában, hogy az egész világon folyamatosan csökkenti a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackját felerészben újrahasznosított anyagokból állítja elő. Emellett 2030-ra annyi palackot, üdítős dobozt vissza is gyűjtenek, amennyit eladnak a világon, és minden (elsődleges) csomagolóanyaga 100%-ban újrahasznosítható lesz. - Coca-Cola

Kíváncsiak voltunk, hogy mi a szelektív hulladékgyűjtéssi reklámnak a fogadtatása, vagyis mit szól az internet népe ehhez a hulladékgazdálkodást népszerűsítő kampányhoz. A netnográfiás kutatás során a Facebook-on közzétett két posztra (január 25-én és 18-án) érkezett válaszokat gyűjtöttük ki és elemeztük kvalitatívan.

A kommenteket rendszereztük, mely során a következő jellemző válaszok érkeztek (a kutatás feltáró jellege miatt az eredmények csak iránymutatásul szolgálnak, nem mutatják egy vélemény gyakoriságát):

Hibáztatás

Legjellemzőbb attitűd a hibáztatás volt. Ezen belül is a gyártó vállalat (itt Coca-Cola) hibáztatása, hogy a rengeteg hulladék PET palackért a gyártót kell és lehet hibáztatni. Vagyis a Coca-Cola a felelős, mert gyártja és forgalmazza a káros palackokat, így nekik is a felelősségük a probléma megoldása. Sőt, a környezetvédelmi kampányt sokan visszataszítónak gondolják, mert hiányolják a valódi tetteket mögüle. Sokan azt érzik, hogy ezzel a felelősséget áttolják a fogyasztókra.

"A kampány legundorítóbb része a presszió, hogy a felelősséget áttolják a fogyasztókra. Játékot hirdetnek, mint egy gondoskodó jóbarát, felhívják a figyelmet, csináljuk közösen stb,stb... A valódi tettek valahogy hiányoznak, tehát a valódi akarat is. Egy gondolkodó társadalomban ez a kampány nagy öngól volna. ( Így csak kapufa.)"

Emellett a jelenlegi szabályozást is hibáztatják, mert hiányzik az infrastruktúra és a jogalkotói gyakorlat a jobb hulladékgazdálkodásért.

"Országos szinten kellene cselekedni. Újrahasznosító üzemeket telepíteni (van e egyáltalán itthon) és kötelezni az itthoni cégeket az újrahasznosított műanyag használatára mégha drága is. Még lehetne oldani ha az országok vezetői komolyan vennék a problémát."

De a többi fogyasztó is hibás, mert szemetelnek, eldobják a palackokat, ahelyett, hogy (szelektíven) gyűjtenék. Ugyanis ha senki sem szemetelne, akkor nem lenne ekkora a baj.

"Mindenki piszkosul szeretné, hogy visszaváltható legyen a palack: a Lidl-ben van visszaváltó, ha jól tudom a Tescoban is. Fenenagy dolgunk felől nem ráérünk arra a rettenetes 3-4 percre, hogy benyomkorásszuk az automatába? Csak a csövesek csinálják meg, mert "ők úgyis ráérnek"? Ha tudjuk hogy olyan jó lenne, akkor mért nem tesszük meg ingyen hisz tudjuk, hogy jó lenne. Nem ettől lennénk a bolygó legcivilizáltabb lénye, ha már annyira döngetjük a mellünket hogy mi azok vagyunk? Ez olyan nehéz?"

Javaslat

Javaslatokat is megfogalmaztak a kampányra válaszul, hogy mit kellene (még) csinálni (másoknak). Elsősorban javasolták, hogy nem a környezetszennyező, egészségkárosító műanyagban kellene árulni a terméket, hanem üvegben, vagy valamilyen lebomló alapanyagban, mert ezekben jobb ízű az ital és a környezetet sem károsítja.

"A szilícium üvegben jobb ízű az ital , nincs PVC mellèk íze. Az üveget utánna tisztítani könnyeb ès környezet kimèlöbb . A pet palack még soha nem bomlik le ès az újra hasznosítás az idő ès energia pazarlás."

Sokan javasolták a betétdíjas rendszer (újra)bevezetését (akár a gyártó kezdeményezésére), ami egyébként sok másk országban - főleg Németországban - kiválóan működik már.

"Betétdíj kell, meg kiterjedt visszaváltóhálózat, nem Ádám és Béla meg Greenwashing."

"Gyerekkoromban visszaváltós üvegben volt a cola. Kár hogy most nem.."

A betétdíjas rendszerrel kapcsolatban javaslatként érkezett még, hogy a hajléktalanok/börtönviseltek/gyerekek összeszedhetnék a palackokat a földről és visszaviheték a szelektív gyűjtőhelyekre, főleg ha azért valamennyi pénzt lehetne kapni. És ezzel megoldható lenne a probléma.

"Ha adnátok érte flakononként 10-20 forintot, minden hajléktalan ezt gyűjtené (és nem elszórná)."

Felmerült az is, hogy a terméket kellene módosítani (vagyis termékfejleszteni kellene), például inkább sürítményt kellene árulni, és így lehetne a környezetvédelemhez hozzájárulni.

"Ha tényleg részesei szeretnétek lenni a megoldásnak, akkor például sűrítményt is árulhatnátok a kiskereskedelemben, hogy otthon az emberek higítsák - vannak házi szódagép cégek akkikel lehetne társulni is. (Közismert hogy a palackozó üzemekbe és gyorséttermekbe is így érkezik a kóla - lévén a cégetek elég profit orientált és így rengeteg pénzt spórol.)Ezt nyílván soha nem fogjátok meglépni, mert bevétel kiesést okozna, mivel jobb áron el lehet adni hígitva... (az emberek hamarabb vesznek egy üveg kólát 400 ftért, mint egy sűrítményt 4000 ftért) Nyilván amíg az emberek többségét ez nem érdekli addig nem fogtok változtatni, mert nem akartok lemondani az extra profitról, inkább rengeteg pénz fordítotok reklámokra (ez még mindig kevesebb mint amit buknátok), amiben próbáljátok elhitetni milyen zöldek vagytok..."

Sokan a termék bojkottjára, vagyis a hibás - környezetszennyezően csomagolt - termék nem vásárlására hívták fel a figyelmet, részben a csomagolás miatt, de részben a vállalat/termék nem kedvelése miatt.

"Inkább úgy teszek a jövőért, hogy meg sem veszem 🤫"

Végül náhányan a mostani rendszerben sem találtak kivetnivalót, mert így is hasznosítják a palackok. Vagyis az üres palack - a Coca-Cola üzenetéhez hasonlóan - érték így is, mert ha kiürül, újratöltik; jellemzően pálinka (néha Jáger vagy tea) kerül bele. Vagy elégetik télen, a palack fűtést jelent.

"Hát hogyne lenne érték! Jólesz pálinkának! 👌"

"Persze hogy érték... a kazánba elég... fűtőérték"

Összefoglalás

Az eredmények röviden azt mutatják, hogy a kommentelők sajnos főleg hibáztatnak (Coca-Colát, más fogyasztókat, szabályozást). A felelősséget a fogyasztók még mindig nem érzik sajátjukénak, és elenyésző arányban proaktívak. De további javaslatokat is megfogalmaznak, ahogyan még jobbá lehetne tenni a jelenlegi rendszert (más csomagolási alapanyag, betétdíjas rendszer, termékfejlesztés, bojkott és újrahasználat). Ez alapján tényleg érdemes lenne már a betétdíjas rendszer újboli bevezetését megfontolni (gyártói vagy szabályozói szinten is), mert sokan hajlandóak lennének tenni érte. De nagy szükség lenne további tájékoztató/érzékenyítő témákra is, nem csak a cégek részéről, mert tőlük nem annyira veszik jól a "kioktatást", hogyan kell hulladékgazdálkodni.

Végül a képek, amiket feltöltöttek a kommentelők is önmagukért beszélnek és fentieket illusztrálják: