A csomagolás világviszonylatban a GDP 1-4%-áért felelős amellett, hogy mind értékben, mind volumenben növekszik.

Egy termék csomagolási költségének termelési összköltséghez viszonyított aránya átlagosan 6-7,5%, de napi fogyasztási cikkeknél ez lecsökken 0,5-2,7%-ra.

A "zöld kihívásra" a menedzserek többféle csomagolási stratégiát alkalmaznak, melyek közül a leggyakoribb az "újrahasználható" állítás használata (65%), a csomagolás mennyiségének csökkentése (57%), újrahasznált, bio (41%) vagy komposztálható csomagolási alapanyagok alkalmazása (25%).

Míg egy három fős háztartás 3300 élelmiszer cikkelemet vásárol egy évben, a kétszemélyes háztartás 2900-at, az egyszemélyes háztartás 2200-at. Vagyis az egyszemélyes háztartások átlagosan fejenként jóval több csomagolást fogyasztanak el, mint a háromszemélyes háztartások lakói.

Az alumínium csomagolóeszközök 28%-kal, az acél pedig 33%-kal lett könnyebb az elmúlt években. Napjainkban 1 kg aluminiumból 40%-kal több dobozt gyártanak, mint 40 évvel ezelőtt.

A nemzetköziesedés során felmerül a csomagolások adoptálásának kérdése, lokális igényekhez alakított csomagolás vagy globálizált csomagolás? Multinacionális vállalatok a csomagolások kialakítása során 50%-ban döntenek lokalizáció mellett.

Azon termékek esetében, ahol a fogyasztók elvárásai alacsonyak, jó megoldás a semleges vagy letisztult csomagolásdesign használata, mert a fogyasztók sokkal elégedettebbek lesznek, mert pozitívan csalódnak a termékben.

Egészséges terméket egy nőies csomagolásdesignban jobb ízűnek, szebbnek gondolnak a fogyasztók, inkább meg akarják vásárolni, ráadásul magasabb áron, mint ugyan azt a terméket férfias csomagolásban. Amennyiben a termék egészségtelen, úgy a férias csomagolások jeleskednek minden szempont szerint.

A tipikus designt általában a fogyasztók jobban kedvelik, mint az atipikusat, mert azt gyorsabban és egyszerűbben megértik. Persze nem általánosságban ez ennél némiképp bonyolultabb, mert sok tényező befolyásolja, hogy egycsomagolás ennyire legyen prototipikus.

A termékjellemző egybevágósági elmélet szerint a fogyasztók pozitívabban értékelnek egy terméket, ha több érzékszervükkel is megbizonyosodnak a jóságáról. A csomagolást úgy kell megtervezni, hogy a tapintása, illata, íze és hangja harmonizáljon.

A kiöntőnyílás nagysága és annak felülete is befolyásolja az íz észlelését, így áttételesen a termékítéletre is hatással van.

Az amerikai fogyasztók az alu söröspalackból egyszerre több egységet vásárolnak, mint üvegből. Míg üvegből átlagosan 9,77 db-ot, aludobozból 15,99 db-ot vásároltak egyszerre - márkától függetlenül.

Egy új, környezetbarát alapanyagú csomagolás bevezetése legtöbbször kompromisszummal jár a fogyasztók számára. Marketingeseknek éppen ezért érdemes egy rosszabb funkcionalitással bíró, de környezetbarátabb megoldás bevezetésekor a kommunikáció során más előnyöket is kihangsúlyozni (például a kecsesebb designt) és a fogyasztókat a környezettudatosságukért és az áldozatukért megdicsérni.

A különleges formájú üvegek akár két-háromszor figyelemfelkeltőbbek. Amennyiben a vállalat az eladóhelyen ki akar tűnni, egy nagy és különleges formájú csomagolás nagy segítséget jelent.

A kisebb csomagolásoknak számtalan előnye van. A fogyasztónak első kipróbáláskor kisebb a kockázata, jobban illeszkedhet a valós fogyasztáshoz, így kevesebb kerül kidobásra és sok esetben kényelmesebb a kezelése, használata.

Különleges termékkategóriáknál egy kisebb csomagolás kommunikálhatja a termék különleges jellegét, a szűkösséget és nehéz hozzáférést is, ami miatt akár árprémiumot is hajlandóak fizetni.

A fogyasztók négyszer érzékenyebbnek mutatkoznak az árváltozásra, mint a csomagolás méretének megváltozására (csökkentésre).

A fogyasztók a multipackot jellemzően azért választják, hogy kontrollálják a fogyasztott mennyiséget. Azonban az igazság az, hogy csak a nagy méretű csomagolások aktiválják az önszabályozást, a kisebbek észrevétlenül átmennek az önszabályozó szűrőn és végül megnövekedett fogyasztáshoz vezetnek. Tehát a multipackok növelik a fogyasztást.

A csomagolásokat a fogyasztók először csak kétdimenzióban látják, vagyis a magasságát és szélességét észlelik a polcon. Ezért az értékesítési mennyiség növelhető, ha a csomagolást magasítják vagy szélesítik.

A színekhez kapcsolt jelentéstartalmak, asszociációk komoly lehetőséget kínálnak a marketingesek számára. Hosszútávon érdemes szín alapú asszociációkat kialakítani a csomagolások segítségével (pl. Milka lila), mert erősíti fogyasztó kapcsolatát a márkával és gyorsítja az eladóhelyi döntést.

A fehér, zöld és kék üdítős dobozban vélik a fogyasztók a legkevesebb cukrot ízlelni, míg a rózsaszín, piros és narancs a legédesebbnek vélt üdítő.

A fogyasztók igénylik a csomagoláscímkét a terméken és kedvezőtlenül ítélik meg azokat a termékeket, melyeken nem kielégítő, esetleg hiányos információtartalom szerepel. A fogyasztók 89%-a hajlandó döntését megváltoztatni címke elolvasása lapján.

A kép a csomagoláson elősegíti a véletlenszerű tanulást, vagyis könnyebben megjegyezhetővé teszi a terméket. Nem beszélve arról, hogy pozitívabb asszociációk kapcsolódnak a vizuális tartalomhoz, így később a fogyasztók jobb értékelést adnak azokról a termékről, melyen kép is volt.

Amennyiben egy csomag marhahúst pozitív címkével látnak el ("75%-ban sovány húst tartalmaz"), a fogyasztók jobb ízűnek és kevésbé zsírosnak tartják, mint amikor ugyanazt negatívan fogalmazzák meg ("Csak 25% zsírtartalom").

Amikor a márkanevek mellé képeket tesznek a csomagolásra, a márkanév felidézésének aránya nő, főleg ha a márkanév és a kép kapcsolódik egymáshoz.

Ha a csomagoláson szereplő karakter szemkontaktusba kerül a fogyasztóval, növeli a bizalmat és erősíti a kapcsolatot a márkával, valamint magasabb arányban választják a fogyasztók az adott terméket a versenytárs ellenében.