Ki a nagyobb környezetbarát, aki csomagolt, vagy aki csomagolatlan uborkát vesz? Úgy tűnik, hogy jelenleg a csomagolt uborkavásárlók mégis kicsivel környezetbarátabbak, mert akkor kevesebb uborkát kell kidobni. Tanulság: el kell gondolkodni azon, hogy mikor hasznos és mikor káros egy csomagolás, és eszerint kell vásárolni.

Az egyszer használatos műanyag törvény azok ingerküszöbét is elérte, akik eddig magasról tettek a csomagolásra. És a csomagolásokat övező eddigi teljes érdektelenségből hirtelen gyűlölethullám lett. Habár éveken keresztül tonnaszám fogyasztottuk a kényelmi (műanyag) csomagolásokat, most hirtelen sokan utálni kezdték a csomagolásokat és nem hajlandóak csomagolt termékeket venni.

Ez történt Németországban is, ahol nagy ellenállásba ütközött az uborka műanyag (zsugorfólia) csomagolása. A vásárlók nem voltak hajlandóak megvenni a csomagolt uborkát, így azt a kereskedelmi láncoknak ki kellett vonniuk a forgalomból és csomagolatlan uborkával kellett helyettesíteni. Azonban ez egy idő után másfajta problémát eredményezett: a csomagolatlan uborkát nagy arányban kellett kidobni, mert az a boltokra rothadt. Egy kereskedő számításai szerint a rothadó uborka elszállítása tehergépjármű-rakományonként 25 000 EUR veszteséget termelt (nem beszélve a tehergépjármű-utak CO2 kibocsátására), ami messze meghaladta a csomagolás elhagyásának nyereségét. Így nemrég a legtöbb boltba visszakerültek a csomagolt uborkák.

És hogy ez mégis hogyan lehetséges? A magyarázat igen egyszerű. A nyári időszakban, amikor a legtöbb országban közelről (országon belülről) szállítják az uborkát, annak szállítási ideje (és az értéklánc) viszonylag rövid, a termék gyorsan a polcokra kerül, így az sokáig frissen és ropogósan tárolható a zöldségpulton. Sőt, ha hazavisszük, akkor otthon is tökéletesen eláll még pár napig csomagolatlanul. Azonban télen, amikor Európa nagy részében déli országokból (jellemzően Spanyolországból) származó uborka kerül a polcokra, az uborkát kamionokkal szállítják, és akár egy hét késéssel kerülnek a polcokra, vagyis az áruházaknak ennyivel kevesebb idejük van eladni a terméket. És amit nem tudnak eladni, az megrohad, így kidobják. Azonban ha műanyagba csomagolják az uborkát, akkor akár 2 héttel is meghosszabbodik annak eltarthatósága (ezt nevezzük a polc élettartamnak). (Csak zárójelben teszem hozzá, hogy ez igaz a brokkolira, a csomagolt, MAP felvágottra és sok egyéb termékre is és ezt kutatások is alátámasztják.)

Vagyis ha a terméket a gyártás után rögtön becsomagolják, akkor az tovább őrzi meg frissességét, és tovább eladható, fogyasztható. Ha a termelés egészét nézzük, a csomagolás sokszor, sokat segít a termék élettartamának növelésében és ezáltal sokkal kevesebb élelmiszer hulladék keletkezik, ami olcsóbb és jobb minőségű élelmiszert eredményez áttételesen.

Az uborka-gate megmutatta, hogy a fogyasztók hozzáállása lassan, de változik, a csomagolás (hiánya) egy fontos vásárlási tényező lett, amire a kereskedőknek is reagálniuk kell. De azt is el kell fogadnunk, hogy a csomagolást minden esetben elkerülni sem lehet és érdemes (főleg ha télen uborkát akarunk enni), csak a tényleg felesleges csomagolásokat (excess packaging) kell kiiktatni a vásárlásaink során.

Ezzel a probléma persze messze nem megoldott, mind a gyártók, mind a kereskedők nagy erőkkel keresik a mindenki számára megnyugtató megoldást, ami csökkenti is a műanyag csomagolás mennyiségét és hosszú élettartamot is biztosít a termékek számára. Eddig felmerült több alternatíva is, például a teljes termelési lánc átszervezése vagy új, alternatív (lebomló, növényi alapanyagú) csomagolások kifejlesztése. Sajnos egyik sem egyik napról a másikra történik. Egy a biztos, hogy ha valóban kicsit tenni akarunk a környezetünkért, akkor érdemes tájékozódni csomagolás témában is, és tudatosabban kell dönteni a teljes értéklánc figyelembevételével, hogy melyik az a csomagolás, melyet megvenni érdemes és melyiket nem.