A csomagolásokat úgy kell(ene) megtervezni, hogy minél többen használhassák őket, fogyatékosságtól, életkortól, nemtől vagy más demográfiai tényezőktől függetlenül.

Nem fogyatékkal élő személy számára is egy szorosan becsomagolt termék kinyitása erőfeszítést igényel(het). Azonban a csökkent képességgel rendelkezők számára ez több, mint kellemetlenség, sokszor lehetetlen. Sajnos a valamilyen fogyatékossággal élő emberek számára - Magyarországon a KSK becslése alapján félmillió fő - a csomagolások felismerése, kinyitása, elolvasása gyakran gondot okoz, és jelenleg a tervezési gyakorlat egyáltalán nem foglalkozik ezzel, a cégek inkább a 'többség' és nem 'mindenki' számára terveznek.

Az inklúzív tervezés és inklúzív design pont erre (lenne) megoldás, ami szerint a termékeket (és csomagolásaikat) úgy kell megtervezni, hogy minél többen használhassák őket, fogyatékosságtól, életkortól, nemtől vagy más demográfiai tényezőktől függetlenül. Az elgondolás továbbá úgy tartja, hogy ha a csomagolás hozzáférhetővé tesz termékeket a fogyatékkal élők számára, akkor az automatikusan megkönnyíti a dolgokat mindenki számára, vagyis az inklúzív tervezés mindenkinek megérné. Ezért érdemes ilyen szempontból felülvizsgálni a termék csomagolásdesignját.

Lássuk melyek a legjobb követendő példák a közelmúltból, amikor valóban mindenki számára hozzáférhető csomagolás készült.

Könnyen nyithatóság

A csomagolás kinyitása nagy kihívás néha mindenki számára (lásd a csomagolási dühöt), másoknak pedig egyszerűen lehetetlen, mert például mindössze egy kezet tudnak hozzá használni. A fogyatékkal élő játékosok számára fejlesztett Xbox Adaptive Controller csomagolása során gondoltak erre is, könnyedén, sőt, több módon is ki lehetett nyitni. A szakma is díjakkal ismerte el ezt a csomagolást.

Könnyen nyitható koncepció sok van a piacon, sajnos ezek sokszor a koncepció szintjén megakadnak. Ilyen például ez az egykezes, gyógyszeradagolós csomagolás.

Kitapogatható csomagolás és termék

Az olvasás, temékfelismerés, termékinformáció legtöbbször szövegesen kerül a csomagolásra, ami nem érthető, hozzáférhető mindenki számára. Ezért például a gyógyszer csomagolásokon sokszor lehet Braille írással találkozni, ebben a termékkategóriában szerencsére ez már megszokottnak számít.

A szavatosság feltüntetése viszont Braille írással nehezen menne. Egy friss innováció ezt oldaná meg: a Mimica Touch tapintható szavatosság innovációja a vakok és gyengénlátók számára is lehetővé teszi, hogy megállapítsák, hogy ehető-e még a termék. Amíg fogyasztható a termék, a címke sima, viszont ha már nem, akkor 'bubis' lesz.

A hasonlóan csomagolt termékek (például kozmetikumok) megkülönböztetése szintén kihívás lehet - nem csak a gőzfördőkben pihenők számára. Erre kínált megoldást a Herbal Essences: az ugyan olyan flakonban kínált samponjaikat és kondicionálóikat látták el kitapogatható szimbólumokkal. A sampon falkonját csíkokkal, a kondicionálót pöttyöket lehet tapintással beazonosítani. Elmondásuk szerint azért nem Braille írást használtak ehhez, mert az nem mindenki számára hozzáférhető, hiszen hosszú évek megtanulni.

Hasonló megoldással jött ki a Victorialand Beauty is, ami szimbólumokkal, Braille írással és beszélő QR kódokkal is ellátta az arckrémeit .

Könnyen olvashatóság

Végül nem csak a fogyatékkal élők számára jelent előnyt, ha a csomagolásokat kontrasztos színekkel, sans-serif betűtípussal, nagy betűmérettel és nagy szimbólumokkal tervezik. A diszlexiások, hiperlexiások, figyelmetlenek, idősek, gyerekek és szemüvegesek is jelentősen könnyebben eligazodnak a termékek között ilyen tervezéssel. Erre jó példa a Vision 20/20 koncepció, ami egyértelmű írást, színeket és szimbólumokat használ elmosódott képek, betűk helyett.

Jó lenne, ha ezek közül néhány példa jobban elterjedne a gyakorlatban is.