Az elmúlt időszakban a csomagolásokon szereplő szimbólumok témája többször is címlapra került. Miután a politikai (önkényuralmi) szimbólumokat úgy tűnik, száműzni kell a csomagolásokról, a vallási szimbólumok is eltűnhetnek. Az elmúlt napokban a Lidl maga vette le a keresztet a görög termékei csomagolásáról. Jól tette?

Abban kutatók között egyetértés van, hogy képet mindenképpen érdemes elhelyezni a csomagolásokon. De mit ábrázoljon az adott kép a csomagoláson? A termék jelentésének megértetésére több lehetőség van. Legegyszerűbb formája, ha a csomagoláson ábrázolt tartalom megegyezik a valós tartalommal (csirkés szendvics csomagolásán egy csirkés szendvics látható). Azonban egy csomagoláson ennél összetettebb mondanivalót is meg lehet jeleníteni képekkel. Például a tyúk a tojás csomagolásán egyértelmű kapcsolatban van a tojással, és a termék eredetét hivatott jelölni, vagyis teljesen helyes tyúkot tenni a tojás csomagolására. A saláta csomagoláson egy pillangó dekódolása már elvont gondolattársítást kíván a fogyasztótól, segítségével komplex mondanivaló is átadható egyszerűen és gyorsan, vagyis hogy könnyű íze, hatása van a terméknek és nem azt, hogy pillangóból készült.

Azonban nem mindegy, hogy a grafikus milyen szimbólumot kapcsol össze a termékkel. A vallási szimbólumok komplex jelentéssel bíró szimbólumok, a kapcsolat nagyon összetett lehet, jelentései egyének szintjén eltérő. Éppen ezért - habár nagyon hatékonyan lehet vele komplex jelentéstartalmakat átadni - semmi keresnivalójuk a csomagoláson. Vallási szimbólumok helytelen használatára példa, amikor egy IPA (India pale ale) sörön Ganésát (hinduizmus elefántfejű, embertestű istenségét) használták. Érthető módon a kereskedők sok panaszt kaptak hinduktól, akik felháborítónak találták marketing célokra használni a vallási jelképeiket. Főleg miután a sörnek semmi köze nincs a hindu valláshoz.

Ugyan ez igaz a Lidl görög ihletésű termékeire is, melyre szerencsétlenül éppen egy olyan görög épületeket ábrázoló képet választottak, melyen kereszt is volt. A felháborodást elkerülendő - vagy ki tudja miért - egyszer csak eltávolították a képet. A kereszt eltávolítása helyes döntés volt, azonban a kivitelezés hibás. Ugyanis a legolcsóbb megoldást választották, egyszerűen leradírozták a keresztet, amit a fogyasztók természetesen kiszúrtak és felháborodtak (95% nem értett egyet az eltávolítással). Helyesebb lett volna rajzoltatni egy hasonlót vagy eredetileg olyan fotót használni, melyen nincs vallási szimbólum.

A csomagoláson nem szabad olyan szimbólumot elhelyezni, melyet a fogyasztók nem egységesen interpretálnak, vagy arra érzelmileg, világnézetileg nagyon eltérően reagálnak. Éppen ezért hiba vallási szimbólumokat elhelyezni a csomagoláson. A Lidl jól tette, hogy leszedte a keresztet, azonban ahogyan tette, ott hibázott.