Túlélheti a hulladékmentes mozgalom a koronavírust?

koronavirus.jpgA zéró hulladék reklámozása a koronavírus kitörése óta lényegesen kevesebb figyelmet kapott, sőt, helyette a cégek újra az egyszer használatos tárolókat és zacskókat ajánlják. Vajon megakaszthatja a zéró hulladék mozgalmat a világjárvány? Mi a feladatuk a csomagolásoknak járvány esetén?

A csomagolás (és benne a termék) a gyártás-szállítás-eladás során kapcsolatba kerülhet számtalan módon a vírussal, kérdés, hogy van-e értelme ezzel a problémával foglalkozni és ha igen, melyek a legbiztosabb megoldások - ha egyáltalán vannak ilyenek - hogy a legtudatosabb és legbiztosabb csomagolási megoldást válasszuk.

KÍNAI CSOMAG: A koronavírus kapcsán a legelső kérdések egyike volt, hogy a Kínából érkező csomagokon túlélhet-e a vírus. Ez a legtöbb szakértő szerint nem valószínű. Ha a vírus sokáig megélne a csomagoláson (akár a Kínából érkezőkön is), akkor a vírus terjedése jóval gyorsabb lett volna. Szakértők szerint a fertőzött, külföldről érkező csomagolásokról sem kell félni, nyugodtan lehet vásárolni ezeket a termékeket, mert bár a vírus túlélése 2 és 9 nap között bármi lehet, jellemzően ezek a csomagok hosszabb időt töltenek úton, mialatt biztosan elpusztul a vírus.

ÚJRA VAGY NEM ÚJRA CSOMAG? Második fontos kérdés, hogy inkább folytassuk az újracsomagolások használatát vagy részesítsük-e előnyben az eldobható csomagolásokat. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az új termékek és egyszer használatos csomagolások tisztasága inkább csak látszat, nem tudhatjuk, hogy a szállítás során és eladótérben mivel érintkezett, így veszélyesebbek, mint az újrazacskók. Ezzel ellentétben az általunk vitt tároló (vagy zacskó) útját ismerjük, sőt, lehetőségünk van arra is, hogy a megfelelő módon tisztítsuk, vagy fertőtlenítsük, így azt kell inkább előnyben részesíteni. Továbbá a koronavírus járvány valószínűleg elmúlik hamarosan, de a hulladék nem tűnik el, ezért érdemes továbbra is az újramegoldásokat preferálni, mert a fenntartható jövőnk hosszútávon a tét.

Más források inkább arra figyelmeztetnek, hogy minden újrahasználatos tárolót, szatyrot jobb, ha kerüli, vagy legalábbis alaposan fertőtlenít a vásárló, mert a szakértők sem tudják, hogy meddig életképes a vírus a különböző felületeken. Ezen a véleményen lehetnek az elmúlt hetekben a nagy cégek is (Sturbucks, Tim Hortons), akik időlegesen felfüggesztették az elmosható bögréikben a kiszolgálást a koronavírus miatt. A bejelentés jó példája annak, hogy a környezettudatos lelkesedés, ami az egyszer használatos műanyag törvény életbelépése óta él, átadhatja a helyét a rettegésnek, ami érint minden potenciálisan köhögés és érintés fertőzött terméket, felületet, így a csomagolást is érinti. Vagyis a vásárlók és cégek nagyobb valószínűséggel térhetnek vissza a járvány alatt az egyszer használatos megoldásokhoz.

koronavirus3.jpgTERMÉKVÉDELEM. A harmadik kérdés, hogy a csomagolás megfelelően védi-e a terméket a vírustól. A csomagolásról általánosságban elmondható, hogy a termék érintetlenségét is hivatott megvédeni. Ez a védelmi funkció járvány esetén még jobban a figyelem középpontjába kerülhet. A felesleges rettegés minimalizálásán az sem segített sokat, hogy a tavaly népszerű jégkrémnyalós kihívás (#icecreamlickingchallenge) újra előkerült a magyar médiában, teljesen feleslegesen. (Az idióta kihívás egy csomagolt termék kibontását, megnyalását és polcra való visszatételét jelenti és a hír előszedése most azt a látszatot kelti, hogy a vásárlók gyakran tesznek ilyet és félni kellene minden terméktől.) De ennek tömeges megjelenésétől és elterjedésétől nem annyira kell félni, mert manipulálás (belenyalás, belepiszkálás és beleevés) és dézsmálás ellen a legtöbb csomagolás manapság már véd és egy olyan megoldást biztosít, mely meg tudja nyugtatni a fogyasztót az eladás helyén arról, hogy a termék érintetlen és biztonságos. Így ha valaki biztosra akar menni, érdemes vásárlás előtt meggyőződni arról, hogy az adott csomagolás dézsmabiztos-e és senki és semmi nem fertőzhette meg az árut gyártás után véletlenül vagy direkt. De a dézsmabiztos - vagyis egyértelműen lezárt - csomagolások kínálása az eladóhelynek is az érdeke, hiszen egy megdézsmált adagot már biztosan nem fog eladni (lásd a képen a nem dézsmabiztos áfonyát, amit láthatóan jól megdézsmáltak már).

ÉRINTETLENSÉG LÁTSZATA. Végül érdemes szót ejteni arról is, ahogy a vásárlók önkéntelenül is védeni próbálják magukat, így a vásárlásaik során is ekként viselkednek. Kutatások azt mutatják, hogy a fogyasztók még járványmentes időszakokban sem szívesen vesznek le olyan terméket a polcról, amit már valaki más megérintett. Ezt hívjuk szennyezettségi hatásnak (contaminaton effect). Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók a teljesen feltöltött polcokat részesítik előnyben, vagyis azt, melyhez látszólag senki nem nyúlt, terméket nem vett még le, akár 30%-ot eshet vissza a forgalom, ha egy polc rendezetlen és hiányos és azt mutatja, hogy már sok ember megfoghatta előttünk azt a terméket. Veszélyes időkben - így egy világjárvány esetén is - inkább a csomagolt és érintetlennek tűnő termékeket preferálják a vásárlók, várható azon termékkategóriák erősödése, mely érintetlennek tűnik (és valószínű csomagolt).

Láthatóan - mint minden más témával a vírussal kapcsolatban - teljesen egyértelmű és megnyugtató válasz nincs, hogy mely csomagolások milyen mértékben veszélyesek és melyik opciót válassza a tudatos fogyasztó. Azonban az biztos, hogy a csomagolás jelentősége - főleg egy hosszúra nyúló - járvány esetén jelentősen megnőhet. Egyrészről lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű termék változatlan minőségben megmaradjon, tárolható legyen és amivel egy esetleges áruhiányt túléljünk (lást a bespájzolt sóletek esete). Továbbá a csomagolás vészhelyzetben védelmet nyújt a vírus ellen, legyen az akár látszólagos is, így hajlamosak lehetnek elfeledkezni a környezet védelméről, ami jelenleg kisebb kockázati tényezőnek tűnik. Így a csomagolási szektor - egy elhúzódó járvány esetén - még várhatóan jól is járhat. Azonban remélhetőleg a koronavírus megállítása minél gyorsabban megtörténik, és utána mindenki képes lesz a kockázatokat és környezeti terhelést reálisabban értékelni és a hulladékmentes mozgalom is újra lendületet kaphat.