A körkörös gazdaság alapvető tétele, hogy a csomagolás visszakerül a gyártóhoz, aki újra tudja tölteni. Nem volt ez máshogy 1965-ben sem, de ennek voltak már akkor is nehézségei.

A körkörös gazdaság nem új találmány, pár évtizede még eszerint élte a legtöbb ember az életét: az összes anyagot újrafelhasználták, újrahasznosították, vagy egyéb célokra használták fel, nullára csökkentve a hulladék mennyiségét. És az EU elképzelése, hogy ehhez kellene visszatérni a jövőben - a csomagolások esetében is - kihívásokkal teli lesz mindenki számára. Éppen ezért érdemes felidézni, hogy a múltban is megvoltak bizonyos nehézségei a körkörös szemléletnek, amit jól mutat az 1965-ös Ludas Matyi - magyar szatirikus hetilap - egyik szösszenete is, melyben a háziasszonyokat kritizálják, hogy miért nem viszik vissza az üvegeket:

Éveken át harsogta a mozireklám: "Reszkess piszok, jön a Hypo!" Újabban már eltűnt a reklám - de egyik másik üzletből Hypo is. Ennek legfőbb oka - mint megtudtam - az, hogy a gyártó cég kevés üveget kap vissza. A Ludas Matyin kereszül fordulok kéréssel asszonytársaimhoz: ne tároljanak bort a hypós üvegben, ne főzzenek bele paradicsomot, vigyék vissza a boltokba, hadd jusson nekünk is a kedvelt piszokreszkettető folyadékból! - Egy háziasszony

Sőt, a visszaváltás annyira fontos volt a gyártó számára, hogy a felhívás a visszaváltásra nem csak a vicclapban szerepelt, de az üveg címkéjére is felírták, hogy csak akkor lesz elég üveg, ha azt a háziasszonyok visszaviszik:

Ha az üres hypós üveget visszaviszi a boltba, TÖBB HYPO kerül forgalomba!

A példa két dologra világít rá: a körkörös gazdaság kihívásokkal teli volt már a múltban is - és lesz a jövőben is. Habár vélhetően nem ugyanazok a kihívások. Továbbá a körkörös gazdaság nem megvalósítható a fogyasztók aktív részvétele nélkül, vagyis lehet szabályokat hozni, de az nem elég. A fogyasztóknak a szabályok szerint kell játszani, például visszajuttatni az üvegeket a gyártóhoz.

Csomagolásról kép via koma-retro