Mindennapos téma, hogy mit lehet tenni az egyre jobban elhatalmasodó műanyag-problémával a világon. Az érzelmes képek elrettentő alkalmazása mellett érdemes végiggondolni azt is, hogy a szakértők mit javasolnak a tervezőknek és a gyártónak, hogyan lehet a harcot felvenni a műanyag-cunami ellen. Három járható út következik, mely gyártói oldalról segítené a műanyag hulladék mennyiségének csökkentését: újrahasználat, újratervezés és innováció.

Sajnos a műanyag hulladék felhasználása még mindig elég alacsonynak mondható, 20% alatt van világszinten. Éppen ezért a világ vezető szakemberei három nagyszerűen alkalmazható stratégiát neveztek meg, mely a hulladék mennyiségét jelentősen csökkenteni tudná gyártói oldalról. Mert nem csak a fogyasztó a hibás a műanyag hulladék növekvő mennyiségéért.

• 1. Stratégiák az újrahasználat (reuse) elősegítése. Annak elősegítése, hogy az egyszer használatos műanyagok helyett többször használatos műanyagok kerüljenek forgalomba, jelentősen tudná csökkenteni a hulladék mennyiségét. A piacon egyre több sikeres példa van ezek visszaszorítására. Például az angliai egyszer használatos szatyrokra kirótt 5p adó 85%-kal csökkentette ezen termékek eladott mennyiségét. Vagy minden olyan terméket, mely alapvetően egy oldat (lásd háztartási tisztítószerek), felesleges oldott formában forgalomba hozni. Ezek a termékeket otthon is hígítani tudnák a fogyasztók (lást a Splosh márka), megspórolva ezzel minden második csomagolást. Tehát ez egy jó irány, rengeteg kiaknázatlan lehetőséggel, melyet érdemes mindenkinek támogatni, tehát a gyártóknak elősegíteni és a fogyasztóknak is aktívan keresni.
• 2. Az újrahasznosításra (recycle) tervezés. Az újrahasznosítás már a fogyasztók számára is jól ismert környezetóvó cselekedet, tudják (legalábbis elméletben), hogy a szelektív hulladékgyűjtés hasznos. Azonban még így is mindössze 14%-át gyűjtik vissza a hulladéknak újrahasznosításra világszinten. Melyből mindössze 10% kerül tényleg újrahasznosításra. Ennek a különbségnek mi az oka? Sajnos számtalan olyan tervezők számára is kevéssé ismert faktor van, mely megnehezíti az újrahasznosítást. Például a műanyag színe. A fekete színű műanyag nem hasznosítható, bár nagyszerű marketingszín. Vagy a nem víztiszta műanyagok fajlagosan sokkal drágábban hasznosíthatóak. Vagyis ne ragaszkodjunk a fekete műanyag tálcához, vagy a nem víztiszta műanyag palackhoz se marketingesként, se fogyasztóként. Vagyis az újrahasznosítást, mint célt figyelembe vevő csomagolástervezéssel jelentősen növelhető lenne az újrahasznosítási arány és hatásfok, valamint csökkenthetők lennének a költségek.
• 3. Csomagolások innovatív újratervezése (redesign & innovation) a csökkentés érdekében. Végül vannak olyan csomagolások, amit még a legtöbb jóindulattal sem tudnak újrahasznosítani. Ilyenek a nagyon picike csomagolások, például a cukorkák picike celofánja, ami túl kicsi, így nem újrahasznosítható. Vagy a nem megszokott csomagolási anyagok, például a PVC, melynek mindössze 5%-a hasznosítható, ami nagyon alacsony arány, így kerülni kellene a használatát. A tervezésnél alapvető szabály kellene legyen a környezetvédelemre törekvés. Ezért áldozni kell az innovatív megoldásokra, mely segíti az újrahasznosítást és újrahasználatot is. Egy ilyen okos innovációra példa, hogy nyitáskor az alumínium palackokon nem teljesen leszakítjuk, hanem részlegesen lehúzzuk a fület, mellyel így 5%-kal több alapanyag kerül újrahasznosításra.

Tehát látható, hogy nem csak a fogyasztók felelősek a műanyag növekvő mennyiségéért, habár a média néha ezt sugallja. A gyártóknak legalább akkora felelőssége van, ha nem nagyobb. Sokszor érdemes a tervezőasztalon változtatni, hogy mindenkinek, a teljes értékláncnak könnyebb legyen a dolga a műanyag elleni harcban.