A hullámpapírt gyakran használja a csomagolóipar alapanyagként annak számos kényelmes tulajdonsága miatt. Mivel amellett, hogy könnyű, egyszerűen alakítható, relatív olcsó és újrahasznosítható, szállítási és árukínáló tulajdonságokkal rendelkeznek, valamint alkalmas fontos kezelési és márkaüzenetek továbbítására.

A hullámpapírt 1856-ban szabadalmaztatták Angliában és először főleg keménykalapok megerősítéséhez használták. Aztán Albert Jones 1871 decemberében a hullámpapír dobozt is szabadalmaztatta, és üvegáru tengeri szállításához használta. Ekkortájt kezdődött el a hullámpapír ipari gyártása, amit elősegített Robert Gair találmánya, az előre méretre vágott és a hajtás menték mebetszett papírdoboz. Érdekessége a korai hullámpapír csomagolásnak, hogy az sokáig egyoldalas volt, csak később fejlesztette ki Oliver Long a dupla papírlappal közrefogott hullámosított papírt.

A hullámpapír alapú csomagolóanyagok gyártása a közel 2,5 tonnás és 6,2 km hosszú tekercselt papírból készül. A papírtekercset legtöbbször újrahasznosított papírból készítenek és csak abban az esetben nem újrapapír a csomagolások alapanyaga, ha azt a megrendelő kifejezetten kéri. Például autóipari cégek tengerentúli szállításnál kifejezetten újpapír (kraftliner) csomagolóanyagokat kérnek, mert a különböző égöveken keresztüli hajózás magas hőmérséklet és páraingadozást jelent, ami nagyon megviseli az újrapapírból készült csomagolást.

Napjainkban a hullámpapír csomagolásoknál szerencsére trend, hogy újrapapír legyen. A gyártás kb. 95%-a éppen ezért újrapapír, ami lehet barna vagy fehér) színű is. Azonban mivel a fogyasztók az eladóhelyen nagyobb valószínűséggel vásárolnak a fehér kínálókból, kereskedők kifejezetten fehér külső és belső fedőréteggel kérnek, ami szintén lehet újrapapír.

Az ún. papírgyártó és hullámosító gépen - mely 200m hosszú is lehet, és ami 200 m hullámpapírt képes gyártani percenként - készül a hullámpapír lemez. A téglalap alakúra vágott hullámpapír lemezekből ezután készülhetnek a csomagolódobozok részben vagy teljesen gépesített folyamattal. A gépek a hullámpapírlemezeket akár egy lépésben alakítják csomagolássá, míg a manuálisan gyártott csomagolás több időbe és energiába kerül. A hullámlemezeket - akár géppel, akár kézzel készítik - először színt visznek fel rá (flexo nyomtatás - maximum 4 különböző szín vihető fel egy csomagolásra), majd megfelelő alakra vágják, belenyomják az éleket az összehajtás mentén, végül - amennyiben szükséges - összeragasztják doboz alakú formára.

A csomagolás azonban nem készülhet el a tervezési folyamat nélkül, mely során a termékfejlesztők, designerek együttesen próbálják az igényeknek legmegfelelőbb csomagolási megoldásokat kifejleszteni. Gépesítetten általában 10000 darab a legkevesebb, amit érdemes gyártani, azonban néha magasabb áron kevesebbet, például 100-at is gyárthatnak. Egy kész csomagolás – tervezéssel, egyeztetéssel és a gyártásba való beütemezéssel együtt – legkevesebb 2 hét alatt készülhet el. Azonban ez az idő sokszor hosszabb lehet a megbízó által pontatlanul átküldött tervek miatt, ami gyakoribb hiba, mint gondolnánk.

Másik trend, hogy a hullámpapír felületére plusz réteget visznek fel, mely ofszet kasírozással készül, így az a fogyasztóknak még kívánatosabb lesz. A plusz réteg bár kívánatosabbá teszi a csomagolást, természetesen megdrágítja a csomagolási költségeket.

A cikk nem készült volna el a Duropack gyárlátogatás nélkül, ahol beláthattunk a hullámpapír- és csomagolóanyag gyártás folyamatába. A cég fő tevékenységi köre a hullámpapír gyártás, majd abból csomagolóanyag gyártás saját és külső tervek alapján is. A cég nagyjából fele-fele arányban gyárt elsődleges és gyűjtő csomagolásokat. A Duropack cégcsoport 101 éves, a magyarországi operáció 1994-ben kezdődött, a füzesabonyi gyár zöldmezős beruházással 2000-ben épült.

Forrás még itt itt és itt