Nem kell már fókuszcsoportban hosszas beszélgetésekben részt venni, hogy tudják a piackutatók, mi jár a vásárlók fejében. Az agykutatás segítségével belátnak a fogyasztók agyába és az alapján alakítják ki a csomagolást.

A neuromarketing az ideg és agykutatás eredményeit (MRI, szemmozgáskövetés, izzadás, érzelmi reakciók stb.) használja fel a marketingben. Kutatók korábban a vásárlás indokainak és motivációinak feltérképezéséhez főleg pszichológiai teszteket vagy fókuszcsoportos felméréseket végeztek. Azonban Clinton Kilts, az atlantai Emory University idegkutatója 2003-ban MRI vizsgálattal próbálta meghatározni, hogy az agynak mely területei játszanak szerepet a vásárlás során történő döntéseinkben. Ez volt a kezdet. Mára már a vezető, brandinggel foglalkozó reklámpiaci cégek közül sokan felhasználják ennek az új területnek az eredményeit.

Nemrégiben a csomagolásfejlesztés szolgálatába is beállították az új módszert. A Campbell leveseket gyártó cég a csomagolás designjának kialakításakor használta fel a neuromarketinget, hiszen a levesek fogyasztói megítélése elég nehéz terep kutatási szempontból, mert sok érzelem nem fűződik a kiválasztásukhoz, így a klasszikus kérdőíves-megkérdezéses módszerek sokszor csődöt mondanak. Ezért fordultak a neuromarketinghez, hiszen az a tudat alatti motivációkat is megmutatja.

Lássuk mi az, ami a biometrikus technikával kinyerhető volt a tudatalatti részből, vagyis hol fejlődhetett még az amúgy sem rossz eladásokkal büszkélkedhető levescsomagolás.

• A különböző levesek színkódot kaptak (tetején), hogy könnyebb legyen az eligazodás közöttük.
• A csomagoláson található leves képére gőzt raktak, mert érzelmileg jobban bevonódnak a vásárlók, ha melegnek tűnik a képen a leves.
• Eeltávolították a kanalat, mert a fogyasztók feleslegesnek érezték azt és amúgy is kevés érzelem kapcsolódott hozzá.
• Frissítették a tálat
• Alulra helyezték el a logót, mert úgy sokkal feltűnőbb lett.

Mindenki döntse el maga, hogy jobb lett-e a csomagolás.

Forrás: NCM, Origo, WSY via MP (Facebook)