118. Szentendrén jártam, kupakképet láttam
A csomagolás nem csak rossz, például amikor művészeket ihlet meg a csomagolási hulladék. Magyar kupakkép Vinkler Zsuzsától.
Hulladékból műalkotásra jó külföldi példát már mutattam itt a blogon, sőt, nem annyira jót is, és szerencsére magyar alkotás is van a művészet és csomagolás összefonódásának illusztrálására. Szentendrén a Povvera Műtárgybutikban kortárs művészek alkotásait felvonultató kiállítás keretében kortárs magyar művészek alkotásai láthatók, többek között a Barcsay Jenőt ábrázoló kép Vinkler Zsuzsától. A kép különlegessége, hogy kupakok felhasználásával készült.
De inkább mondja el az alkotó, hogy mit gondol a két művéről:
HOMMAGE RECYCLED, 2009; 114x156, fém kupak, bicikli-bowden, bicikli-bowden vég, zománcfesték
A fémkupakok szövetszerűen vannak felfűzve biciklibowden segítségével, amely egy nagyméretű kupak-pixelekből álló képet hoz létre. Mivel elég nagy a pixel-méret, a mű két befogadói nézőpontot kínál: egyet távolról, ahol felismerhető egy szakállas férfiarc (valójában Barcsay Jenő ) és egyet közelről, ahol az anyaghasználatra derül fény. A mű az emlékezés és az újrahasznosítás párhuzamának felvetésével – erre utal a cím is: Hommage recycled, (magyarul: újrahasznosított emlék/tiszteletadás) – készteti továbbgondolkodásra a befogadót.>
SÚJZÓK/VEIGHTS, 2010; 20x7, használt nylon zacskók, hőlégfúvó
A méretében és formájában testedzésekhez használt kézi súlyzóra emlékeztető tárgy valójában egy igencsak légies, de környezetet komolyan károsító csomagolóanyagból készült: nylonzacskóból. Az izommunka hőt termel, a nylonzacskókat hőlégfúvó alakította át pehelykönnyű súlyzókká. Az eredeti tárgy használtalával szemben azonban a zacskó-súlyzók emelgetése izomtömeg növelésére alkalmatlan, de annál megfelelőbb arra,hogy elgondolkodjunk az anyagok átalakulásairól, legyen szó akár saját testünk vagy a modern vegyipar által előállított anyagokról.>
Ugye milyen jó? Én imádom!