A vonalkód olyan géppel optikailag leolvasható kód, amelynél különböző vastagságú függőleges vonalak fejezik ki az információt. A csomagolás és ellátási lánc szerves része.

A vonalkód ősének sokan a Morse kódot tekintik, amiben az angol abc és a számjegyek szerepelnek különböző hosszúságú jelek és köztük lévő szünetek formájában. Legelőször az Amerikai Egyesült Államokban, Troy városban (Ohio állam) alkalmazták egy szupermarketben 1974. június 26-án. A vonalkód használata az 1990-es évek óta Magyarországon is elterjedt. Legelsőként a Skála vezette be, 1984-ben.

Európában 13 számjegy jelöli az illető terméket (GS-1 kódolás), az első három számjegy a gyártási ország (Magyarország esetében 599, de itt az összes), a következő kilenc a gyártót jelöli, másrészről azt, hogy az adott termék hányadik a gyártó által készített listán, míg az utolsó jegy egy ellenőrző szám, ami egy speciális algoritmus eredményeképpen kapnak az első 12 számjegyből. Habár felhasználási területe végtelen lehetőséget rejt magában, leginkább a kereskedelem profitál belőle, például rengeteg időt és energiát spórol a használatával.

De mi lenne, ha a kóddal fogyasztók számára is érdekes információt lehetne megosztani? Ezen elgondolás alapján született meg a stickybits, ami a termékeken található vonalkódot használja digitális tartalom lehívására és megosztására. A stickybits alkalmazás segítségével a vonalkód a fogyasztók számára is jóval többet nyújt, mint egy egyszerű gyári cikkszám azonosító. Az okostelefonra letöltött szoftver segítségével mindössze annyi a feladata a vásárlónak, hogy leolvassa a vonalkódot. Ezután látja a termék paramétereit és a többi vásárló által generált tartalmat az adott termékről. Amennyiben kedve van hozzá, maga is hozzáfűzheti a saját gondolatait, élményeit, videót tölthet fel vagy képet oszthat meg. Például a termék minőségéről írhat, vagy receptet mellékelhet, vagy egy vicces szituációt is megörökíthet videón a termékkel kapcsolatban. De amennyiben allergiás valamelyik összetevőre, akkor arról is tájékoztathatja vásárlótársait. De a vállalat is generálhat tartalmat ugyan azon a felületen, reklámokat, akciókat adhat hozzá, vagy akármilyen egyéb terméket érintő információt megoszthat, ami nem fért rá a csomagolásra.

Az innovatív megoldásból látszik, hogy a hagyományos és újmédiás eszközök kapcsolatából forradalmi újdonságok és ténylegesen hatékony marketing megoldások kerülhetnek ki. Mert míg a facebookon likeolt tartalmak nincsenek közvetlen kapcsolatban a termékkel és a vásárlással magával, ez a közösség által építhető adatbázis közvetlen eladásösztönző eszköz lehetne. Nem beszélve az információadás újszerű formájával.