Aki egyszer félrenézi, egy életre megtanulja, hogy a kék az alkoholmentes, a többi a hagyományos sör.

Az alkoholmentes sörök piacán több különböző hozzáállás van a sörgyártók részéről ennek a terméktulajdonságnak a kommunikálására. Létezik a messziről kiszúrható alkoholmentes változat (Ászok, Becks, Dreher, Szalon), a kék címkés, ami konzekvensen használja a színkódolást. Legtöbbször ezeket a termékeket fantázianévvel is ellátják a félreértés elkerülése érdekében.

A másik hozzáállás a klasszikushoz nagyon hasonló címke használata (Soproni, Gösser, Stella), ami inkább a márkára helyezi a hangsúlyt és az alkoholmentes a másodlagos fontosságú a csomagolásdesign megtervezésekor, vagyis a kék színkódot elhagyják, vagy nem hangsúlyosan szerepeltetik.

De melyik a jobb megoldás?

Alkoholmentes sör címkéjének tervezésekor azt kell figyelembe venni, hogy a vásárlási döntéskor az adott termékkategóriában melyik a fontosabb terméktulajdonság: a márka vagy az alkoholtartalom. És a fontosabb terméktulajdonságot kell hangsúlyosan szerepeltetni. Jelen esetben az alkoholtartalom előbbre való, mert aki alkoholt akar inni annak inkább a márka mindegy, minthogy ne legyen benne alkohol. Ezt pedig legegyszerűbben a színkódolással lehet mutatni. A színkódolás a csomagolásokon nagyon fontos, a fogyasztó ugyanis sokszor (kizárólag) ennek a segítségével tájékozódik. Ha egy gyártó ezt felülírja, nem konzekvensen használja, vagy a márkát sokkal inkább előtérbe helyezi, csak összezavarja a fogyasztókat.

Vagyis alkoholmentes söröknél, ahol az alkoholtartalom előbbre való, mint a márka, érdemes a színkódolást komolyabban venni és kiemelten alkalmazni a csomagoláson.