A címkék szerves részét képzik a csomagolásnak, nem mindegy, hogy mi van rajta. De melyek a kötelező elemei egy élelmiszer csomagolásnak?

Az élelmiszerekről szóló törvény szerint (Ét. 18. § (1-2)) a „belföldi forgalomba kerülő élelmiszer csomagolásán jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthető módon kell feltüntetni a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket. Jelölésnek minősülnek az adott élelmiszerre vonatkozó szavak, számok, védjegyek, képek, ábrák és jelek, amelyeket az élelmiszer csomagolásán, címkéjén, gyűrűjén, fémrészén, gyűjtőcsomagolásán helyeznek el”. A jelölésnek olyannak kell lennie, amely nem vezeti félre a fogyasztót. A kötelező elemek pedig a következők:

• Az élelmiszer pontos megnevezése: tartalmaznia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy a rajta végzett különleges kezelésre vonatkozó információkat is (porított, mélyhűtött, koncentrátum, füstölt stb.)

• Összetevők: valamennyi összetevőt fel kell sorolni tömeg szerinti csökkenő sorrendben (kivételt képeznek a gyümölcs- és zöldségkeverékek), beleértve azokat az összetevőket is, amelyek esetében ismert, hogy az arra érzékeny egyének esetében allergiás reakciókat válthatnak ki (pl. mogyoró, tej, tojás, hal). Azon összetevők esetében, amelyek a termék megnevezésében (pl. paradicsomleves”) megjelennek, amelyeket képek illusztrálnak vagy szavak emelnek ki (pl. „eperrel”), illetve amelyek alapvető jellemzői az adott élelmiszernek (pl. % hústartalom a „chili con carne” esetében), a százalékos arányt is meg kell adni.

• Nettó tömeg, illetve térfogat: a termék nettó mennyisége, folyadékok esetében űrtartalomban (pl. liter, centiliter), egyéb termékek esetében tömegben megadva.

• Minőség-megőrzési időtartam vagy fogyaszthatóság lejárati időpontja: valamennyi csomagolt friss terméken a „fogyasztható” kifejezés szerepel, amit követően nem ajánlatos a terméket fogyasztani, mert az akár élelmiszer eredetű fertőzéshez is vezethet. A „minőségét megőrzi” felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszerek esetében használatos, amit ezen időpont után is lehet kockázat nélkül fogyasztani, azonban előfordulhat, hogy a termék ízét veszti, vagy megváltozik az állaga.

• Különleges tárolási feltételek, felhasználási javaslatok: ha a fogyasztónak segítség kell az elkészítéshez, tároláshoz.

• Előállító vagy forgalmazó neve, céghelye, címe: a gyártó, a csomagoló vagy az importőr nevének és címének egyértelműen szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a fogyasztó tudja, kihez kell fordulnia ha panasza van vagy ha további információt kíván a termékről megtudni.

• Eredet és származás helye: bizonyos típusú termékek (pl. hús, zöldség és gyümölcs) esetében kötelező a származási ország vagy térség feltüntetése. Ugyancsak kötelező a származás feltüntetése olyan esetekben, amikor a márkanév vagy a címke egyéb elemei – pl. kép, zászló vagy utalás egy földrajzi helyre – félrevezető lehet a fogyasztó számára a termék valódi származási helyét illetően.

• INBÉ: 2009 októberétől az irányadó napi beviteli érték is kötelező.

Ezen felül lehet az opcionális elemeket szerepeltetni a csomagolás címkéjém, ami jellemzően a kényelmet és a marketing célokat szolgálja.